A munkajog mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló oldalán számos buktatóval és jogi akadállyal bír már a szerződés aláírásakor is. Természetesen nem elhanyagolható, hogy milyen feltételekkel vállaljuk az adott munkakört mint munkavállaló, ahogyan az sem, hogy munkáltatóként például milyen körülmények és feltételek mellett kezeljük a munkavállalóink adatait. Szembesülni kell ugyanis azzal a ténnyel, hogy a munkajog is egyre terebélyesebb joganyag, több jogággal keveredik és ezen átfedések ismerete elengedhetetlen és egyben kikerülhetetlen.
A munkajogon belül rengeteg részletkérdésre ki lehet térni, de a praxisban a leggyakoribbak közé tartozik a munkáltatói és a munkavállalói felmondás kérdése (legyen az azonnali hatályú vagy régi terminológiával élve ”rendkívüli” felmondás), illetve annak jogszerűsége, a kártérítés kérdése, a próbaidő és szabadságolás kérdése.
Ezek mindkét oldalon felmerülő problémák közé tartoznak.
Munkavállalói oldalon gyakran felmerül a probléma, hogy a munkavállaló nincs bejelentve.
Vagy nem úgy, ahogy a szerződése alapján kellene, vagy nincs szerződése.
Munkáltatói oldalon sem egyszerű a helyzet.
Tekintettel arra, hogy számtalan ágazati szabályról is szó lehet, amiknek a munkáltató köteles megfelelni, de a GDPR hatályba lépésével még az adatkezelése is megváltozott. A cégeknek immáron hatványozott figyelmet kell fordítani a kifelé irányuló adatkezelésre (pld.: honlapok üzemeltetése, ügyfelek adatainak kezelése, webshopok fenntartása esetén), de befelé is meg kell felelnie a saját rendszerén belül, a munkavállalói vonatkozásában (pld.: munkavállalók adatainak kezelése), azzal, hogy időközben a munkavállaló fényképének kezelése, a területet megfigyelő kamera elhelyezése, a cégen belüli kör e-mailek külön műfajjá nőtte ki magát.
Ezen szabályok, illetve szabályrendszerek elképesztő gyorsasággal változnak, így már a puszta nyomon követésük megindokolja a hozzáértő ügyvéd tanácsát, tekintettel arra, hogy minden esetben a prevenció az, ami ténylegesen kifizetődő mindkét oldalon.