Jelenleg Magyarországon a válóper két fő típusát különböztetjük meg: a házasság közös megegyezéssel történő felbontását, valamint – közös megegyezés hiányában – az úgynevezett tényállásos válást, bontópert.
A házasság közös megegyezéssel történő felbontása esetében az ügyvéd szerepe elsősorban a felek közötti egyezség létrehozására, és az egyezség, a bíróságra beterjesztendő keresetlevél írásba foglalására, valamint a perbeli képviseletre terjed ki. Ha a felek közös megegyezéssel válnak, az eljáró Bíróság legfeljebb két tárgyalást tart. A bírósági eljárási illeték jogszabályban meghatározott fix összegű. Ami azonban általában ezeknél is fontosabb: a válóperes eljárás során az érintetteknek nem kell válaszolni a kapcsolatot érintő érzékeny kérdésekre, így a felek nem kerülnek kényelmetlen vagy kellemetlen helyzetbe az eljárás során. A jogszabály azonban konkrétan rögzíti, hogy a feleknek közös megegyezéses válás, közös megegyezéses válóper esetén mely kérdésekben kell egymással kötelezően megállapodni. Ezek a kérdések – döntően – a közös kiskorú gyermek, vagy gyermekek jövőbeli sorsával, a szülők velük összefüggő jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatosak.
Főszabály szerint, meg kell állapodni a közös kiskorú gyermek vonatkozásában a szülő felügyeleti jog gyakorlása, a külön élő szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, és a gyermek tartása kérdésében.
Továbbmenve a jogszabály további kérdések rendezését is kötelezővé teszi, így megállapodás szükséges a házastársi közös lakás használata és erre vonatkozó igény esetén a házastársi tartás vonatkozásában is.
A házasság közös megegyezéssel történő felbontásának főbb előnyei közé sorolandó, hogy az eljáró Bíróság nem firtatja a részleteket, a felek elkerülhetik a kellemetlen, érzékeny kérdéseket. A közös megegyezéses válóper, a házasság felbontásának folyamata ezen túlmenően jóval rövidebb, akár maximálisan két tárgyalást tart a bíróság a felek elválasztása érdekében. Ennek következtében a válóperes eljárás költségei lényegesen kisebbek, mint tényállásos válás esetén.
Tekintettel arra azonban, hogy a felek több kérdésben is eltérő állásponton lehetnek, így a tényállásos válóper arról ismeretes, hogy a felek között megegyezés nem jön létre, a bíróságnak kell a tényállást teljes körűen felderíteni, és ennek alapján döntést hozni, mely során több, akár érzékeny kérdésre is válaszolni kell a válóper során a bíróság előtt. A felek között az egyébként sem békés viszony a válóperes eljárás alatt elmérgesedhet. A válóperes eljárás ebben az esetben hosszú ideig elhúzódhat, és ezzel arányosan növekednek a költségek és kiadások is.
Érdemes tudni:
A házasság felbontása iránti pert – azaz a válópert – az egyik házastársnak személyesen kell megindítania (felperes, „az ügy ura”) a házastársával szemben (alperes), de természetesen ügyvéd képviselheti az eljárás során. A válóper bírósági illetéke 30.000.-Ft, melyet a pert megindító félnek, azaz a felperesnek kell megfizetnie. Ezen túlmenően a keresetlevélhez csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonatot, illetve a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát, továbbá abban az esetben, ha a Felek az utolsó közös lakóhelyükként szolgáló ingatlan használatáról olyan formában rendelkeznek, hogy azt közösen, megosztva használják, úgy az ingatlan használatára vonatkozó vázrajzot is mellékelni kell.
A válóper első tárgyalásán a bíróság a személyesen megjelent feleket meghallgatja, illetve megkísérli a felek kibékítését. A válóperben a békítést a bíróság az eljárás bármely szakaszában megkísérelheti.
Amennyiben a Felek nem közös megegyezés alapján kívánnak elválni, úgy a „tényállásos bontás” keretében fel kell tárni azokat az okokat, amik a házasság megromlásához vezettek (pl.: tanúbizonyítás útján). Amennyiben a házasságból kiskorú gyermek született, a szülői felügyeleti jogot magának ítélni kívánó Félnek alá kell támasztania, meg kell indokolnia a bíróság részére, hogy miért alkalmasabb Ő a gyermek(ek) nevelésére.
Amennyiben a bíróságnak több gyermek elhelyezése kérdésében kell döntenie, törekednie kell arra is, hogy a gyermekek lehetőség szerint a szülők különválása után is együtt maradjanak. Abban az esteben, ha mindkét szülő egyformán kedvező feltételeket tudna is biztosítani a gyermekeknek, akkor is csak indokolt esetben lehet a testvéreket egymástól különválasztva elhelyezni.
Amennyiben a Felek között nincs egyetértés vagy megállapodás a gyermektartásdíj tárgyában, úgy a gyermek részére fordított kiadásokat tételesen (havi bontásban) le kell vezetni a bíróság részére.
A házasság bírósági felbontása esetén a házasság a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.