Az ajándékozó egy dolog tulajdonjogát ruházza át ingyenesen a megajándékozott részére. A polgári törvénykönyvünk leszögezi azt is, hogy a megajándékozott kötelezettségei közé tartozik az, hogy az ajándékot elfogadja.
Az ajándékozás tárgya ingatlantulajdon, illetve ingatlanon fennálló egyéb jog (pl.: haszonélvezeti jog) is lehet. Más ajándéktól eltérően azonban fontos megjegyezni, hogy ingatlanra vonatkozó ajándékozás esetén a tulajdonjog-változást, illetve egyéb jog létrejöttét (változását) a földhivatalnak is be kell jegyeznie az ingatlan-nyilvántartásba.
Amennyiben a szerződés tárgya az ingatlanoknak egy sajátos típusa, így tehát termőföld, akkor további szigorításokat is kell alkalmazni: termőföld ajándékozása csak közeli hozzátartozó részére, továbbá állami, önkormányzati, vagy egyházi szervek részére lehetséges.
Tekintettel arra, hogy vagyonforgalomról van szó, így ajándékozás esetén is – főszabály szerint – illetéket kell fizetni, mely alól természetesen több törvény adta kivétel is van.
Érdemes tudni:
Az ajándék bizonyos esetekben visszakövetelhető a Megajándékozottól:
- ha az ajándékozónak létfenntartása érdekében szüksége van az ajándékra. Nem köteles a megajándékozott az ajándék visszaadására akkor, hogy ha valamely járadék vagy egyéb juttatás (például tartási szerződés alapján) gondoskodik az ajándékozóról;
- ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el az ajándékozó, vagy neki közeli hozzátartozója ellen. Ilyen jogsértés lehet például egy bűncselekmény elkövetése ellene.
- ha az ajándékozás egy kifejezett feltevésre tekintettel történt meg, és a feltevés véglegesen meghiúsult. Ilyenkor az ajándékozónak kell bizonyítania a feltevés meghiúsulását, ezért az ajándékozási szerződésben érdemes rögzíteni ezt a feltevést, a feltevésről a Megajándékozottnak is tudnia kell, hogy arra való tekintettel részesül ajándékban. Az ajándékozó esetleges reményei, elképzelései nem felelnek meg a feltevés fogalmának.