Skip to content

Öröklési jog

Az öröklés fogalma

Az öröklés, örökösödés a jogrendszerünkben univerzális jogutódlás, ami azt jelenti, hogy az örökléssel az örökhagyó hagyatéka, mint egységes egész – tehát a meglévő vagyon és az esetleges adósságok és tartozások is – átszállnak az örökösre vagy örökösökre. Megjegyezendő azonban, hogy a tartozás vagy adósság legfeljebb a hagyaték erejéig terheli az örököst, így tehát nem lehet csak tartozást, vagy az örökölt vagyon értékénél nagyobb tartozást örökölni.

Az öröklés vagy az örökhagyó akarata, tehát végintézkedés (pl. végrendelet, öröklési szerződés) szerint, vagy a törvényes öröklés rendje alapján valósul meg.

A végintézkedés

Örökölni végintézkedés, vagy törvény alapján lehet. Utóbbinak, így tehát a törvényes öröklésnek abban az esetben van helye, amennyiben az örökhagyó érvényes végintézkedés nélkül hunyt el.

A végintézkedések lényege, hogy az örökhagyó még az életében maga dönt a hagyatéka sorsáról, így tehát eltér a törvényes öröklés rendjétől. A végintézkedés például a végrendelet, a halál esetére szóló ajándékozás, és az öröklési szerződés is. Mindezek azonban szigorú formai (alaki) és tartalmi feltételekhez kötöttek, mely szabályok be nem tartása miatt akár az egész végintézkedés érvénytelennek minősülhet. Fontos tudni azt is, hogy a törvényes örökösök bizonyos köre csak meghatározott feltételek esetén zárható ki az öröklésből, méghozzá indokolással. Mint a fentiekből is látható, az öröklés jogi szabályozása meglehetősen bonyolult és szigorú.

Mi a végrendelet?

Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet. Ha ezt önállóan mindenkitől függetlenül teszi, és egy egyoldalú nyilatkozatban határozza meg, hogy hagyatékát ki és milyen feltételekkel örökölje, akkor beszélhetünk végrendeletről. A végrendelet rendkívül szigorú szabályokhoz kötött, a szóbeli végrendelet csak nagyon kivételes élethelyzetben tehető, az írásbeli végrendelet forma szabályai pedig nagyon kötöttek.

Mi az öröklési szerződés?

Az öröklési szerződés a végrendelettel szemben kétoldalú jognyilatkozat. Az öröklési szerződésben meghatározott ellenszolgáltatás fejében az örökhagyó a szerződéses örököst teszi meg hagyatékának örökösévé. Öröklési szerződés esetében az örökhagyó és az örökös közötti jogviszony nem „ingyenes”, mint a végrendelet esetében, hanem „visszterhes”, így tehát az örökség fejében az örökös valamilyen ellenszolgáltatást nyújt. Az öröklési szerződésre ugyanazok a szigorú formai szabályok vonatkoznak, mint a végrendeletre.

Mi a kötelesrész?

Tévhit az, hogy amennyiben a hagyaték sorsáról az örökhagyó végintézkedéssel rendelkezik, a törvényes örököseit teljes egészében kizárja az öröklésből. Az örökhagyó törvényes örökösei közül ugyanis a leszármazója, házastársa és szülője kötelesrészre jogosult akkor is, ha az örökhagyó végintézkedése érvényes. Megjegyzendő azonban, hogy a kötelesrészre jogosultak is kizárhatók az öröklésből, ez azonban csak meglehetősen bonyolult jogi feltételek együttállása mellett lehetséges. A kötelesrész mértéke egyharmada annak, amit a kötelesrészre jogosult – végintézkedés hiányában – az örökhagyó után örökölt volna.

A törvényes öröklés rendje

Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés rendje érvényesül, melyet a Polgári Törvénykönyv határoz meg, és itt találhatók egyebek mellett az érdemtelenségre, a kitagadásra, az ági öröklésre, a hagyatéki terhekért és az örökhagyó tartozásaiért fennálló felelősségre vonatkozó szabályok is.

A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Ha az örökhagyónak több gyermeke van, ezek fejenként egyenlő arányban örökölnek. Az örökbefogadott gyermek – az örökbefogadás fennállása alatt – az örökbefogadó szülő és annak rokonai után az örökbefogadó-örökhagyó vér szerinti gyermekeként örököl. Az örökhagyó által nevelt gyermek vagy mostohagyermek azonban öröklési jogilag sem az örökhagyó gyermeke, nem törvényes örökös.

Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa (bejegyzett élettársa) egyedül örököl. Az örökhagyó házastársát (bejegyzett élettársát) leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. A házastárs (bejegyzett élettárs) – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs (bejegyzett élettárs) és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.

Ha az örökhagyó szülei meghaltak, helyükre a nagyszülők, ennek hiányában a dédszülők lépnek. Érdemes tudni azonban, hogy más örökös hiányában a Magyar Állam a törvényes örökös.